Trump a bizonytalanságra játszik, de ezzel is eléri célját

Trump vámpolitikája és a világ újrafelosztása az ortodoxia vége vagy az új normalitás kezdete? – címmel rendeztek kerekasztalbeszélgetést csütörtökön a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szervezésében.

Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint az egész vámháború arról szól, hogy az Egyesült Államok szeretné megőrizni vezető szerepét Kínával szemben. Az ázsiai ország ugyanis már a legtöbb gazdasági mutatóban lehagyta Amerikát, szép lassan pedig a pénzügyi rendszer és a katonai erő tekintetében is előzhet. Az USA pedig próbálja ezt megakadályozni, de legalábbis elhúzni.

Zajlik az átrendeződés

„Trump több dolgot is belengetett már, de közben nem csak ez a célja. A vámemelés fájdalmas az azokat kirovó országra is. De ha nem vámokat emelek, hanem csak riogatok vele, akkor elérhetem, hogy hazajöjjenek a termelő vállalatok” – fogalmazott Sebestyén.

Erre utalhat a héten bejelentett újabb halasztás, amely értelmében több országgal szemben sem léptek életbe a tervezett vámok, hanem elhalasztották azokat, hátha megszületik idő közben egy megállapodás. Ez érvényes az Európai Unióra is.

Pleschinger Gyula, az MKT elnöke, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának volt tagja is egyetértett azzal, hogy ez a tornádó már nem most kezdődött. Már évekkel ezelőtt megszülettek a jóslatok, melyek szerint Amerika elveszíti első helyét a világgazdaságban.

„A bizonytalanság óriási, az amerikai GDP is lassabban növekszik a vártnál” – mutatott rá a vámháború eddigi hatásaira.

Szörfösök a hullámokon

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az MKT Versenyképességi szakosztályának elnökségi tagja arra is kitért, hogy a vámháború mögött két fontos dolog húzódik meg. Az egyik a geopolitikai átrendeződés, a másik pedig a finanszírozás. Emlékeztetett: az aktív vámpolitika mindig is része volt a világgazdaságnak, viszont egyre inkább az látszik, hogy a mostani világgazdaság kínálati korlátokkal néznek szembe: demográfiai és ökológiai gondokkal küzdenek az országok.

„Borzasztó nagyok a hullámok, mindenki egy szörfdeszkán áll és azon küzdenek, hogy fennmaradjanak, közben pedig a többieket lökdösik” – foglalta össze Virág Barnabás. Hozzátette: jelenleg a helyzet sokkal biztatóbb, mint például a vámok áprilisi bevezetésekor tűnt.

Nőtt a bevétel

„Trump a vámpolitikát egy politikai bullyingnek fogja fel, ezzel tudja kényszeríteni az országokat, hogy alkalmazkodjanak az ő gazdaságpolitikájához. Aki alkalmazkodik, az nulla százalékot kap, aki ellenáll, az meg kap egy vaskos vámot a nyakába” – ezt már Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, az ELTE és a Veronai Egyetem oktatója mondta a kerekasztalbeszélgetésen.

Sebestyén Géza szerint ugyanakkor a vám a költségvetés rendbetételére nem lesz alkalmas. A vámot ugyanis nem a külföldi partner fizeti meg, hanem a fogyasztó. Nem is feltétlenül emiatt csinálja ezt Washington, hanem a saját ipar megerősítése miatt, hogy hazahozza az amerikai cégek gyárait. Ez tudna igazán bevételt és növekedést generálni.

– mondta Sebestyén.

A beszélgetés címében szereplő, „a világ újrafelosztása” kitételre vonatkozóan Pogátsa Zoltán úgy vonatkozott, hogy az a fontos, ki mit tud előállítani és milyen költséggel. Tehát reálgazdasági és technológiai kérdés alapján dől majd el az újrafelosztás. Szerinte ebben Kína nyerhet, mert már most több olyan termékkel, innovációval lepték meg a világot, amire sokan nem számítottak. Ilyen volt például a DeepSeek. 

Sebestyén Géza ugyanakkor ezt sima másolatnak látja, hiszen már az elején is bebizonyosodott, hogy az amerikai ChatGPT-ről másolták a mesterséges intelligenciát. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint Kína is Japán sorsára juthat gazdasági fejlődésben, tehát megállhat majd a rendkívüli növekedés, beüthet a stagnálás. Ennek ellenőre ő is úgy látja, hogy kettészakad majd a világ. 

Virág Barnabás arra a kérdésre, hogy ki jön ki jobban a versenyből, úgy válaszolt, hogy az erőforrások feletti uralom dönti el. Az egyik a ritkaföldfémek, a második a humántőke, a képzett munkaerő, a harmadik pedig, hogy az óriási mennyiségű adatot ki tudja hasznosítani. Ezek alapján Kína nagyon domináns szereplője a versenynek és nem lehet megállítani a felemelkedését, de az Egyesült Államok sem elhanyagolható. A pénzrendszerre vonatkozó váltással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy azt majd egy válság idézi elő. 

„Gravitációs zónák alakulnak majd ki, lesz dollárövezet, euróövezet és más övezet is, de lesz közöttük átjárás is természetesen” – mondta.

Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP